Amikor az élet úgy hozza, hogy egyedül vagyunk/maradunk, akkor azt nagyon kevesek tudják puszta tényként kezelni. Megkezdődik a hajtóvadászat, ahol a kopók a gondolatok, ítéletek és minket kergetnek visszhangozva a fejünkben: “rossz vagyok“, “selejtes“, “csúnya“, “az én alkatom és kinézetem nem trendi/menő a korosztályomban”, “X felett már minden értelmes partner elkelt, csak a selejt maradt” (és mivel mi sem keltünk el vagy épp dobtak minket, ergo mi is selejt vagyunk ugyebár ?). Megítéled magad, felveszed mások ítéleteit, nézőpontjait és máris olyan valóságot kezdesz megalkotni magadnak, ami összehúzó, sorvasztó, gyengítő, bénító… ahol nincs remény (na jó van, de az csak az olyan kivételes túlélőknek, mint Sarah Connor? a Terminátorc. filmből).
Ezt a sok romboló nézőpontot és önmagunk ostorozására használt “életigazságokat” és ítélkezést önmagunk felett még meg tudjuk fejelni azzal, hogy elhisszük, hogy nehéz ismerkedni és pláne nehéz egy nagybetűs párkapcsolatot létrehozni és nap mint nap dolgozni érte! Mert ugye “semmi sincs ingyen!” És ebben a három sorban több órás tisztogatni való témát írtam össze… Ezek azok, amik befolyásolnak minket és formálják azt, ahogy magunkra és a világra tekintünk és amik alapján létrehozzuk, teremtjük az életünket. Oh, jaj, igen, mi teremtjük a sajátunkat… rossz hír. Vagy mégsem (??), mert ha ezt meg tudtuk teremteni, akkor mást is meg tudunk teremteni, ha a fókuszt nem a veszteségre, fájdalomra, szenvedésre és az áldozat szerepre tesszük, hanem másvalamire, ami azt teremti, ahol lenni szeretnénk?
Azt mondják, hogy ez nem könnyű, hogy mindig visszaesnek a régi működési módba… Persze, de ki mondta, hogy ez egy csettintésre megy? Akkor már mindenki Buddha lenne és a Föld nem ilyen lenne, mint most. Belegondoltál, hány éved ment rá, hogy azt az életet éld, amid most van? Azért is megdolgoztál, van benne energia. Az örvény irányát megfordítani is idő és energia ebben a valóságban, ennyi. Csináld! Ha nem csinálod, nem fog semmi sem történni és semmi sem fog változni. Gondold végig, ha az örvény irányát meg akarod változtatni, akkor az először megy tovább. Ilyen lesz, amikor dolgozni kezdesz az életeden – olyan, mintha semmi sem változna, vagy csak kicsit vagy csak kicsi dolgok. De vedd észre a változást! Ha előre eldöntöd, hogy “majd akkor ér valamit a változás, ha…”, na ezzel érvényteleníted mindazt, ami már addig is megváltozott és leállítod az egészet. Ismerj el minden kicsi lépést! Ezzel tudod gyorsítani a folyamatot. Gondold végig, mi az , ami más és gondolj rá hálával (pl. csinálj hálanaplót). Ahogy Dr. Dain Heer, az Access Consciousness™ társalapítója mondja: “Ha hálás vagy, akkor az eltünteti az ítéleteket. Lehetsz hálás vagy ítélkezhetsz. A kettő nem léteznek egymás mellett.” Ha ítélkezel a változás milyensége felett, akkor megszilárdítja azt valamilyen állapotban és nem tud változni. Ha a változás lassú vagy nem elég jó szerinted, akkor minden változásért tett cselekedetedet (legyen ez csak a gondolataid átformálása) lassúvá és nem elég jóvá teszed. Nézz rá, vedd észre, ismerd el és légy hálás a változásért, amit generálsz, legyen az bármilyen is. Változás. Valami megváltozott és ezt akartad. Jó! Ha nem az, amit szeretnél, majd módosítasz. De legalább nem tétlenül ülsz és keseregsz! Mi más lehetséges??
Ha a kapcsolataidat, párkapcsolatodat szeretnéd megváltoztatni (jelen gondolatsorom csak arra korlátozódik, hogy merj új párkapcsolatot keresni, a többi kapcsolat is megér pár misét), nézd meg, mik azok a nézőpontok, ítéletek és hitrendszerek, amik akadályoznak. Mit vettél be másoktól? Miért kell elhinned azt, amit ők tapasztalnak? Ha valaki azt mondja, hogy az ananász rossz, akkor az tuti, hogy neked is rossz? Ne vegyél be mindent (lehet, hogy az valaki szájában volt?) ! Kezeld egyszerű információként (mint hogy 10 fok van), amit vagy megvizsgálsz magad vagy nem (ez most lényegtelen), de ne tedd univerzális igazsággá, ami a valóságodat teremti. Mert “nézőpontod teremti a valóságod“, ahogy Dr. Dain Heer, mondja (és ezzel nem mond mást, mint a ThetaHealing® technika). Lépj ki vagy be a saját valóságodba, ahol létezi az a személy(ek), akivel (akikkel) szívesen lépsz kapcsolatba, akivel/akikkel jó lenni anélkül, hogy a nagybetűs párkapcsolatot és annak minden nézőpontját cipelned kéne! Nem arról beszélek, hogy légy “könnyűvérű” és felelőtlen, de ne is tedd projektté az egészet, hatalmas ellenőrző listával arról, hogy megfelel-e a “jelölt” a hosszútávú, tartós kapcsolat általad felállított kritériumainak.
Ha régóta vagy egyedül, akkor mi lenne, ha könnyedén állnál neki? Mi lenne, ha csak azt engednéd meg, hogy összenézz egy-egy vonzó vagy egyszerűen csak érdekes emberrel? Mi lenne, ha észrevennéd, hogy a másik észrevesz téged, mint vonzó (igen, jól olvasod, lehetsz vonzó bárkinek!! De igen, képzeld el!! Nem tudod? Na, akkor ezen is dolgozni érdemes, de ez egy újabb bejegyzést igényel ?) embert? Csak engedd be ezt a pillanatnyi szimpátiát vagy vonzódást a teredbe, életedbe! Csak éld meg és légy érte hálás! Nem kell semmit sem tenned vagy mondanod, csak ismerkedj ezzel az energiával és engedd, hogy tápláljon. Ha sokáig letiltottad magadban azt, hogy női tested van vagy férfi, inkább voltál anya vagy apa, barátnő vagy barát, valaki lánya vagy fia stb., akkor ez most új lehet és friss. Ez is te vagy, ez is a részed. És ha ez egy kis szikra lesz, legyen az, szuper! Nem kell nagy tüzet gyújtani belőle és nem kell már most leizzadni a tűz életben tartásának nehézségeitől… ne tedd jelentőségtelivé, csak élvezd ?!
Ha jó lenne tovább menni vagy újra átélni, akkor ne gondolkozz azon, mit mondj vagy csinálj vagy hogy most hogy nézel ki, elég naprakész vagy-e a világ dolgaiból vagy épp leborotváltad-e a lábad. Ha ezen agyalsz, az egészet megállítod az ítéletekkel és nézőpontokkal. Ha a másiknak ez számít épp most, akkor biztos, hogy a te embered? Nincs mit veszítened, mert
- lehet, hogy mindez ki sem derül, odáig el sem juttok,
- kiderül és akkor tudod, hogy nem ezt keresed,
- és mi van, ha nem keresel semmit, csak pár kellemes percet, amíg beszélgettek vagy picit flörtöltök és ez jót tesz majd az önbizalmadnak – és az övének is ?.
Könnyedség, csak erről akartam írni. Arról, hogy tudd, hogy mindig van valaki, aki értékel benned valamit vagy épp sok dolgot attól függően, hogy lát téged – és ez nagyban függ attól, hogy milyenek a hitrendszerei, mit képes befogadni. Ha nem olyannak lát, amilyen vagy, az nem biztos, hogy a te hibád, az ő készülékében is lehet a “hiba” (mondjuk fekete-fehér ?…). A lényeg, hogy vagy aki vagy és mások is azok amik. Ennyi. Ha tudtok együtt menni valameddig és ez mindenkit táplál, az szuper! Ha nem, úgy is jó, “Kellemes életet”, ahogy Nagy Szilvia a ThetaHealing® technika magyarországi képviselője mondja. Az alma sem zokog a fán, hogy “Bezzeg a többiek pirosabbak, nagyobbak, több kukac van bennük, tehát népszerűbbek!”. Az alma, csak egy alma. Van, létezik. Ha megeszik és finom, akkor az szuper, hozzájárulás annak, aki megette. Ha nem, akkor is szuper, a magjából új fa kellhet ki. Ha az sem, az is szuper, komposzt a talajnak. És így mehetnénk tovább. “Nincs jó és rossz, helyes vagy helytelen. Csak van.” – ahogy a ThetaHealing® mondja.
Van egy nagyszerű könyv, a párkapcsolatokról szóló telecall írott változata: Gary M. Douglas: Salon des Femmes – Access Consciousness™ Publishing, LLC (ISBN: 978-1-63493-051-2)
Írásomban saját tapasztalataimat és élményeimet foglalom össze, mely különböző önsegítő módszerek hosszan tartó használatán alapul.