Film/sorozat ajánlóm 1.

David Lynch amerikai filmrendező szavai sokszor felbukkannak mostanában több beszélgetésben is. Perdi Petra kineziológus és Bars Facilitátorral együtt készített Önindító nevű csoportunkban tettem fel posztként.

“Ha a tudatosságunk golflabda méretű, akkor egy könyv olvasásakor a könyv megértése is golflabda méretű. … De ha ezt a tudatosságot ki tudjuk tágítani, akkor a könyvet jobban megérthetjük, amikor olvassuk. Tudatosabban figyelünk és amikor pedig reggel felébredünk, éberebbek vagyunk. Ez a tudatosság. A tiszta, vibráló tudatosság óceánja, ami mindannyiunkban
benne van.” – David Lynch

Amikor megértjük egyes szavak, mondások, idézetek, de akár könyvek, filmek vagy versek mélyebb mondanivalóját – úgy is mondhatjuk, hogy “leesik”, mit is jelent valójában -, akkor valami más rétegét is elkezdjük érzékelni az életnek. Ezek igazán nagy ‘aha-élményekhez” vezethetnek. Ha kíváncsisággal és nyitottsággal járunk ebben a világban, akkor mindenhol rálelhetünk ilyen élményekre, mélységekre és összefüggésekre.
Előfordulhat, hogy furcsa filmekben vagy sorozatokban veszünk észre olyasmit, amiről eddig még csak hallottunk vagy el sem tudtuk képzelni vagy mintha szóról szóra idézne, mutatna be olyan “igazságokat”, amikről eddig csak szakkönyvekben vagy spirituális (milyen elhasznált és félreértelmezett szó) írásokban olvastunk eddig.
Az általam bemutatott filmek vagy sorozatok egy-egy elemét fogom kiemelni vagy épp a nagyobb ívű mondanivalóra fogok koncentrálni, melyeket accesses  , bach-virágeszenciás konzulensi (BFRP) vagy thetás szemmel vettem észre. Lehet, hogy neked nem fog mondani semmit vagy épp idegesítőnek fogod találni, akkor kérlek ne nézd tovább, válassz mást! Nem vagyunk egyformák szerencsére, mindenkinek más tetszik 🙂
NO. 1. 
Egy sorozat: a Vezércsel (The Queen’s Gambit amerikai drámasorozat, 2020. Walter Tevis 1983-as azonos című regénye alapján), melyben az 1950-es években egy kentuckyi árvaházban függőségekkel küzdő kislány ráébred elképesztő sakktehetségére (Beth Harmon).
Az első évad 4. epizódjában Beth az orosz nagymesterre áll ki Borgovval. Beth tud oroszul (amiről Borgov nem tud) és amikor Borgov belép egy zsúfolt liftbe, ahol Beth is ott van, és beszélget a kísérőivel, Beth meghallja, miről beszélnek:
“- (kísérő:) Egyre jobban játszik. Itt vagy Párizsban kell legyőzni, mielőtt túl erős lesz. …
– (Borgov:) A lány árva. Egy túlélő. Akárcsak nekünk, a vereség neki sem opció. Különben miből állna az élete? “
Képzeljünk el valakit, aki árván marad kisgyermekként (5 éves). Nagy sokára fogadják őt örökbe (kb. 9-10 éves). Mi az, amit kontrolálhatott az életében? Hát sem az anyja halálát, sem az árvaházban történteket sem pedig azt, ki és mikor fogadja örökbe. De itt a sakk! Amikor híres lesz, interjút készítenek vele, ahol elmondja, hogy először a sakkban a táblát vette észre.
“Egy egész világ terül el azon a 64 mezőn. Úgy érzem biztonságban vagyok benne. Tudom irányítani, uralni. És kiszámítható.”
Sok embernél tapasztalom, hogy ha érte olyan traumatikus esemény, amit nem irányíthatott, akkor később fontos számára a kontroll. Ez nem mindig nyilvánvaló és figyelni kell, hogy meglássuk, hol van az a pont, amikor már a kontroll fontosabb a saját céljai elérésénél is. Ezt magunkon is fülön csíphetjük.
Persze különbség van az irányítás (amikor nem bízom rá magam ész nélkül semmire és senkire és tudom, hova megyek) és a kontroll között. A kontroll a félelemből táplálkozik, ahol nem bízom abban, hogy a spontán eseményeket is képes leszek kezelni, ezért bebiztosítom magam, hogy ha ÉN kontrolálok, akkor semmi nem fog történni, amit nem akarok. És néha ennek a biztonságnak és kontrollnak az ára a változások lehetetlensége is….
Itt jutott eszembe a bach-virágeszenciák rendszerében a Larch (Vörösfenyő) eszencia is. A Larch (Vörösfenyő) segíthet, ha úgy érezzük, nem mer megtenni valamit, neki sem futunk, mert úgysem sikerül, azaz bizonytalanok vagyunk önmagunkban. A Larch (Vörösfenyő) eszencia, segíthet, hogy rátalálj önbizalmadra. Hozzájárulhat, hogy merj cselekedni, megvalósítani személyes céljaidat és kialakíts saját, egyéni értékrendedet. Így a kontroll iránti vágy is változhat, hiszen ha én leszek az erőm forrása, akkor biztonságérzetem is nőhet, hiszen bízom önmagamban, bármi történjék is, képes leszek kezelni.
NO. 2. 
“Ki mondta, hogy az élet könnyű lesz?! … Unom nézni, hogy folyton a kudarcaidban dagonyázol, szenvedsz az önsajnálattól! Te jobb vagy ennél!” – Hatos/Ben (szellem). Esernyő Akadémia* 1. évad / 9. epizód.
A legelvarázsoltabb filmek és sorozatok is hordoznak mondanivalót. A fenti idézet kicsit keményen hangzik, de mentségére legyen mondva Hatosnak vagy más néven Bennek, aki szellem, halála óta (tíz éve) kíséri testvérét és vigyáz rá. Ám a mondanivaló pont összecseng a Willow (Fűz) bach-virágeszenciával, amikor a felelősséget kívülre tesszük a megbántottság, az elfojtott düh miatt és a tehetetlenség érzésébe süllyedünk és feladjuk az életünk irányításának lehetőségét is egyben. Mert ha mi „áldozatok” vagyunk, tehetetlennek érezzük magunkat, akkor bizony nem áll módunkban javítani a helyzeten. A srác, akinek a fenti szavakat a testvére mondta olyan képességekkel rendelkezik, hogy látja a holtak szellemét, ám szenved ettől, nem tudja irányítani a képességét és ezért tudatmódosító szereket használ. Bár a nevelő apja megpróbálta rávezetni, hogy meg kell tanulniaa képességét használni vagy az fogja irányítani az életét, de talán nem a megfelelő módon próbálta rávezetni a fiút… ez is megér egy külön bekezdést…
A Willow (Fűz) Bach-virágeszencia enyhíthet az áldozati szerepen. Segíthet feloldani magunkban a sértettség és önsajnálat érzését, hogy ismét meglássuk a lehetőségeket arra, hogy változtathatnánk az életünkön. Átléphetünk az érzelmek által létrehozott korlátokon, amik elzárnak attól a tetterőtől, hogy kézbe vegyük a sorunkat és változtassunk. Ha megengedjük, hogy a külvilág sodorjon minket, akkor ki fogja majd az életünk kormányát?
Ha tudatosan is felismerjük, hogy az áldozat szerepben ragadunk (azt kiemelve, hogy vannak olyan sebek, amik annyira durvák, hogy érdemes szakemberhez fordulni segítségért), akkor átadjuk az irányítást a külvilágnak, másnak az életünk felett. Érdemes ránézni erre, hogy esetleg valóban ez történik?
🕹 Hol adtam ki a vezetést?
🕹 Kinek adtam át a kormányt?
🕹 Vissza tudom venni a saját kezembe az életem?
🕹 Mi kellene ahhoz, hogy ez így legyen?
* Az Esernyő Akadémia (eredeti cím: The Umbrella Academy) 2019-től vetített amerikai sci-fi–fantasy–dráma sorozat.
NO. 3. 
A mindenttudó (eredeti cím: Arlen Faber) egy 2009-es romantikus amerikai vígjáték. Mindenki találkozni akar Arlen Faber (Jeff Daniels), világhírű íróval, a legkelendőbb spirituális könyv írójával, az Isten és én szerzőjével, amit 100 idegen nyelvre fordítottak le, de aki eddig egyetlen közönségtalálkozón, vagy tévés beszélgetőműsorban sem jelent meg, a beígért milliós gázsi ellenére sem. A nyűgös és elégedetlen Arlen egyszerűen csak szeretné, ha békén hagynák, és 20 évig sikeresen titkolja a kilétét nem csak a kíváncsi olvasói, hanem még a postás előtt is. Ám a postás megneszeli ki is ő valójában és üzletet kötnek: a postás minden nap feltehet egy kérdést, cserében nem árulja el senkinek, hol lakik.
Az egyik kérdés és rá a válasz így hangzik:
Postás: “- Ha Isten teremtett mindent, miért vannak rossz dolgok, mint a fájdalom és a szenvedés?”
Arlen: “- Ellentétek. A gázos dolgok nélkül nem tudná, mi a jó és így céltalan lenne minden. Ha sz.. szagot érez, másfelé megy.”

Sokszor olyan, mintha először a nehezebbel kezdenénk néhány dolgot: a megaláztatás által tanulunk alázatot vagy akár betegség által tanuljuk meg, milyen is a valódi törődés.

  • Hol választottad először a nehezet, hogy utána értékelni tudd a könnyűt?
  • Hol választod először a stressz, traumát és cirkuszt, hogy utána értékelni tudd a nyugalmat, örömöt és vidámságot?

Megfordítanád? Vagy esetleg választanád rögtön a legfinomabb falatot?

 

NO. 4.
Mi a különbség aközött, hogy valaki önző vagy aközött, hogy ő az első magának? Sokszor keverjük a kettőt, pedig nem minden önzőség.
Aki szereti önmagát az azt jelenti, hogy fontos annyira magának, hogy figyelek magára. Az önszeretet ott kezdődik, ha időben kimegyünk a mosdóba. Sokszor mindenkinek segíteni akarunk, csak magunkra nincs időnk, hogy magunknak segítsünk.
Az önzőség bélyegét gyakran ránk sütik a többiek akkor is, amikor nem ez a helyzet. Természetesen vannak, akik önzők. Az értelmező szótár (1986) szerint az önzés szó jelentése:
” Önhasznát kereső cselekvés; kivált rossz értelemben, mely mások jogainak csorbításával, vagy mások iránt tartozó illem elmellőzésével történik; az önszeretetnek azon túlműködése, mely egyedül csak saját javát, kényét, gyönyörét, kényelmét stb. tűzi ki tetteinek céljául. “
Egy tök jó mondat hangzott el egy sorozatban, a Kitz titkai sorozat 1 éved/5. (Lavina) epizódjában:
A lány épp összetört, mert a barátja félrelépett. Odahívja az egyik barátját, akit alkohollal kínál. A srác nem kér, mert tiszta akar maradni. A lány kapacitálja. Szó szót követ (többnyire a lány élete tragédiájáról van szó, hogy a srácnak most mellett kell állnia és úgy segíteni, ahogy a lány akarja, még akkor is, ha a srácnak- Kosh – ez nem jó). És ekkor hangzik el a barát (Kosh) szájából a következő:
“Tudni akarod, miért utál mindenki? Mióta leültem, egyszer sem kérdezted meg, hogy vagyok.” – és ezzel feláll és távozik Kosh. És hát bizony, a történet szerint a srác apja előző nap halt meg…
Sokszor kerülünk ilyen helyzetbe, hogy a visszautasítás vagy a terveink elé gördülő akadály okozta kudarc és szomorúság miatt csak önmagunkat látjuk. (Hétköznapi helyzetekről beszélek). De ilyenkor is érdemes lépni egyet hátra és megnézni, hogy a másik miért mond nemet. Van, hogy neki még rosszabb és bizony van, hogy egyszerűen nincs kedve valamihez és ez is olyan jogos érv, mint az, hogy nekünk van.
De vissza az önszeretethez. Az nem önzőség, ha odafigyelek a saját igényeimre és határaimra és kifejezem, hogy nekem mi lenne jó. Mások honnan tudnák, hogy én hogyan működöm? El kell mondanom nekik (használati utasítást adnom), hogy tudják. Ez kedvesség magammal és másokkal is. Ez nyertes-nyertes pozíció, mert mindenkinek jobb így. És ha én jól vagyok, akkor például könnyebben tudok adni nekik vagy másoknak is könnyebben megengedem, hogy úgy legyen, ahogy ő szeretné.
Ha önmagunkat szeretjük, akkor pl:
  • Nem hasonlítgatom magamat másokhoz. A mérce én vagyok.
  • Nem akarom, hogy igazam legyen. Tudom, amit tudok és ezen semmi sem változtat, ha nem akarom.
  • Épp elegen ítélkeznek felettem ahhoz, hogy én ezt ne tegyem magammal.
  • Nem teszek másokat értékesebbé magamnál. Az érték én vagyok.
Gondolkodj el azon, Neked mit jelent az önszeretet?
“Egyikünk élete sem könnyű. És akkor?
Legyen bennünk kitartás és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit – kerül, amibe kerül – meg tudjuk valósítani.” – Marie Curie

 

NO.5.

Ender’s game – Végjáték. Sokszor a filmek a legjobbak arra, hogy bemutassak dolgokat a gyakorlatban.
Az egész film számomra a “mi más is lehetséges?” témaköréről szól. Arról, hogy hogyan tudjuk kinyitni a fókuszt egy probléma esetén, hogy a nagyobb vagy mélyebb összefüggéseket láthassuk és ezáltal a korábbitól eltérő megoldásokat is észrevehessünk.
Van egy jelenet, amiben Ender (a főszereplő srác, Adrew Ender Wiggin 10-12 éves) egy számítógépes játékkal játszik és egy társa kérdésére, aki látja, hogyan cselekszik a játékban ezt válaszolja:
“Mert ezt várják tőlünk. Ha követed a szabályt, veszítesz. Ha támadsz, nyersz.”
Ender nem a játékkal játszik, hanem tisztában van azzal, hogy ez egy számítógépes játék, amit valamilyen céllal készítettek.
Ha egy problémára is igyekszünk úgy nézni, hogy térben, időben kitágítjuk a fókuszt, akkor olyan megoldásokat is megláthatunk, amik eddig nem jutottak eszünkbe. Ha nem a konkrét helyzetre fókuszálunk csak, hanem a résztvevők érdekeire (valós és nem kimondott), a helyzet vagy a körülmények jövőbeli alakulására, akkor sokkal több terünk lesz. Például: valamit nem teszek meg, mert félek megtenni, mert akkor elveszítek valami fontosat. Kérdések:
  • tényleg elveszítem? Vagy csak kikövetkeztettem, hogy így szokott lenni.
  • nem tudom pótolni? pl. venni másikat? Vagy milyen más módon lehetne egy új? Vagy az enyém?
  • tényleg kell ez a valami? Tényelg szükségem van rá?
  • mi más pótolhatná?
  • mi van, ha később vagy máshol lehetne ilyenem? stb.
Légy kérdésben!
Mi más lehetséges itt?
❓ Mi más lehetséges, amire nem is gondoltam még?
❓ Mi más lenne lehetséges, ha bármi lehetséges volna?
A film egyébként tele van kitűnő és frappáns párbeszédekkel, érdemes szemfülesnek lenni… Ender sokszor felnőtteket meghazuttoló éles elmével válaszol vagy old meg helyzeteket.

A képek ill. a bejegyzés termékmegjelenítést tartalmaz, mely kizárólag illusztrációként szolgál. Sem az HBO sem a Netflixhez sem bármilyen más filmkészítő vállalathoz semmilyen anyagi érdek nem fűz, velük gazdasági viszony nem áll fent.

Írásomban saját véleményemet illetve tapasztalataimat és élményeimet foglalom össze, mely a különböző önismereti, önsegítő és más módszerek több, mint 22 éve tartó használatán alapul.

A web- és Facebook oldalamon található információk általános oktatási és szórakoztatási célt szolgálnak, nem helyettesítik az orvosi, szakorvosi vagy bármely egyéb szakértői tanácsadást. Ezen információkat valamint a konzultációkon ill. videókban elhangzottakat mindenki saját felelősségére és döntése alapján használhatja vagy alkalmazhatja saját életében. Egyik általam használt és ismertetett eszköz/módszer, rendszer ill. konzultációs sem irányul egészségügyi tevékenység folytatására, pszichoterápiás eljárásra, sem annak kiegészítésére, támogatására, bármely az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvényhatálya alá tartozó konvencionális van nem-konvencionális gyógyító eljárás folytatására. Nem tételezek fel és nem garantálok semmilyen fizikai, mentális, emocionális, spirituális és pénzügyi eredményt.