Film/sorozat ajánlóm 2.

Az általam bemutatott filmek vagy sorozatok egy-egy elemét fogom kiemelni vagy épp a nagyobb ívű mondanivalóra fogok koncentrálni, melyeket accesses  , bach-virágeszenciás konzulensi (BFRP) vagy thetás szemmel vettem észre. Lehet, hogy neked nem fog mondani semmit vagy épp idegesítőnek fogod találni, akkor kérlek ne nézd tovább, válassz mást! Nem vagyunk egyformák szerencsére, mindenkinek más tetszik ?

No. 6.

A természetgyógyász képzés során beszéltünk a wu-weiról olyan vonatkozásban, hogy mi van, ha a dolgok akkor is változhatnak, ha nem cselekszünk? “Beavatkozás a be nem avatkozás által.” Persze ez nem azt jelenti, hogy várjuk, hogy a sültgalamb megérkezzen és nem kell tennünk semmit. Igenis van, amikor itt van a cselekvés ideje és van, amikor nincs itt az ideje vagy épp nincs szükség cselekvésre.

Ha tudatosan éljük az életünket és hajlandóak vagyunk nem klisékből, megszokásból, autopilótából menni, akkor egészen új dolgok bukkanhatnak fel az életünkben – tapasztalatból mondhatom.

Számomra a wu-wei azt a szabadásgot is jelenti, hogy nem kell mindig erőlködni, lehet áramolni olykor a természet/környezet történéseivel. És itt jön be a relaxáció fogalma is.

A Ne szórakozz Zohannal c. 2008-ban bemutatott amerikai filmvígjáték (16+)* Adam Sandlerrel a főszerepben zseniálisan elhangzik többször a

“Relax, relax!” kifejezés.

És milyen igaza van?!  Épp a bubis bublek kellemetlen hatásait ecseteli Zohannak azaz Scrappy Coconak (mert ez az álneve), amikor ő csak ennyit mond: “Relax, relax, majd megszokod!”.

A film sok értelemben túlmegy a határon (több témakörben is), de érdemes meglátni benne azokat a dolgokat, amik segítenek nézőpontokon túllépni és arra is mutat példát, hogy hogyan: nevetéssel és szerelemmel. Nem egy magasröptű alkotás és sok helyen elég közönséges, de ha ezen túl tudunk lépni, akkor több üzenet is megérkezhet hozzánk – csak láss a (kép)sorok mögé! És ha nem veszed túl komyolan a dolgokat, nem tulajdonítasz nagy jelentőséget nekik, hanem hajlandó vagy annak látni őket, amik és nem másnak, akkor egy újabb eszközhöz értünk el, mely segít a mindennapok hatása alól kikerülni: a megengedéshez.

A megengedés egy nagyon erőteljes eszköz. Az Access Consciousness® alapítója Gary Douglas azt mondja :

“A megengedés kinyitja az ajtót mindahhoz, amely lehetséges a világon – az egész világon.” (“Allowance opens the door to everything that is possible in the world – in the entire world!”)

Jól hangzik, nem? Csak gondolj bele! Mindenhez ajtót nyit! Mindenhez!

Szeretnél a megengedés teréből működni folyamatosan?

Belépnél a végtelen lehetőségek terébe, mely mindenhol jelen van ?

Hogyan csináljuk? Hogyan válasszuk a totális megengedést? Minden helyzetben? Amikor reggel dolgozni mész mindenki körülötted zsémbes és nyűgös, akkor te is kezdesz nyűgös lenni. Amikor vezetsz a forgalomban és körülötted idegesek az emberek, te is feszültséget kezdesz érezni. Hogy találhatsz rá a megengedésre ezekben a pillanatokban?

Hát így! Van egy eszköz az Accessben: az “érdekes nézőpont” és az alábbi videóban Dr. Dain Heer, az Access Consciousness táralapítója elmagyarázza, hogyan használd az érdekes nézőpontot, hogy teljes megengedésben maradj és éberséged legyen:
(a kis fogaskerék (Beállítások) ikonra kattintva a videó jobb alsó sarkában, ott a Feliratok menüpontot választva kiválaszthatjátok a magyar nyelvű feliratot)

Bármikor, amikor azt veszed észre, hogy a környezeted hatása alatt vagy, emlékezz: “érdekes nézőpont, hogy van egy ilyen nézőpontom”. Mondogasd 3-30 percen át, amíg ismét könnyeden érzed magadat!

*Zohan Dvir a legjobb izraeli kommandósok egyike. Nemcsak a harctéren legyőzhetetlen, a nőknél is sikert sikerre halmoz. Senki sem sejti, hogy mégis elégedetlen az életével, az örökös háborúskodással és számára az álommunka a fodrász lenne. Zohan nem véletlenül az álcázás nagymestere: ügyes trükkel megrendezi saját halálát, majd felül az első New Yorkba tartó repülőgépre. Hamarosan állást kap az egyik fodrászüzletben Scrappy Coco álnéven, ám gyorsan kiderül, hogy a régi beidegződésektől nem is olyan könnyű megszabadulni és felbukkan néhány régi ellensége is.

Fimkritika: https://port.hu/cikk/tv/adam-sandler-neha-egesz-vicces/article-70503

No.7.

Ha van egy nézőpontom, hogy mondjuk nem tudok rajzolni, akkor nehéz lesz minden alkalom, amikor rajzolni kell – és ha még iskolába jár az ember, kész szenvedés lehet a rajzóra. Aztán jön egy pillanat az életben, amikor kézzel készítünk valamit és rajzolunk is rá és lám-lám, milyen szép lesz! … Pedig nem is tudunk rajzolni! Hiszen’ nem jó a kézügyességünk!

Vagy mégis? Vagy most mi van?!

Az van, hogy most nem volt rajz óra, nem kellett, egyszerűen csak csináltuk és nem izgultunk miatta. Csak csináltuk. Nem osztályozták, nem rajzóra keretein belül csináltuk, egyszerűen csak kitaláltuk és kész is volt.

Ez éberré tehet arra, tudatosíthatja bennünk, hogy mik azok a hitek, nézőpontok, ítéletek, vélemények, amikkel megállítjuk saját magunkat.

Sok rajzfilm, film mutatja be, hogy ha eltereljük a figyelmünket, átkeretezzük a helyzetet, akkor megváltozhat a hozzáállásunk és sikerülhet, ami addig nem ment. Mint az Előre c. animációs filmben, ami két elf testvér történetét meséli el, akik egy mágikus kő segítségével szeretnék visszahozni halott édesapjukat. Egy szerencsétlen fordulat során viszont csak az apa alsó fele tér vissza az élők sorába, így a testvérpárnak egy érdekes kaland során találniuk kell még egy követ, hogy véghez tudják vinni a varázslatot, még a nap vége előtt. És a kalandok bizony ijesztőek és le kell győzniük a félelmüket, hogy sikerrel járjanak – és a figyelem elterelése segít, hogy átlépjünk a fejünkben lévő korlátokon.

Van egy jelenet a filmben, amikor az elfnek egy szakadék felett kell átmennie egy varázslat segítségével. Ez a varázslat a “Bizalomhíd“. A varázslat létrehoz egy hidat, amin át lehet kelni a szakadék felett. Csak azt kell mondani:

“Híd-delmár, Azonjár!” A bizalom létrehoz egy hidat. Ha hiszel benne, hogy ott a híd, akkor ott is van. Ám nem tudod, ott van-e a híd, amíg rá nem lépsz…

Hányszor nem merünk elindulni, mert a nagy semmit látjuk, a “hidat” nem. Erre mondják az Accessben vagy a ThetaHelaing Technikában, hogy csak a következő lépésig kell látnod. A többi az univerzum vagy tudatosság vagy Gondviselés vagy amiben hiszel dolga. Ha megvan az irány és mersz lépni, akkor a többi összeáll – ha hiszel benne / vagy inkább önmagadban? 

A lépés elején a srác derekára kötnek egy kötelet. Nem hisz a varászlatban és amikor elindul, lezuhan. A kötéllel felhúzza a bátyja és ezt mondja:
“- Jó leestél. Olyan vészes volt? – Ian
– Igen! – Barley
– Még életben vagy? – – Ian
– Igen… – Barley
– Jólvan, már tudod, mi a legrosszabb, ami történhet. Szóval nincs mitől félned már, ugye? – Ian.”

Aztán a srác átmegy a szakadék felett a Bizalomhídon. Úgy indul útnak, hogy kötél van a derekán – biztos, ami biztos. Ám a kötél lecsúszik a derekáról az út felénél anélkül, hogy ezt Barley észrevenné. Bátran szökdécsel és élvezi a varázslatot, amit teremt. Csak az utolsó lépés előtt néz hátra, amikor észreveszi, hogy a kötél nincs a derekán és épp hogy csak meg tud kapaszkodni a szakadék szélében – mert megijed és a bizalomhíd eltűnik… Pörlekedik a bátyjával, hogy kellett volna a kötél és szólnia kellett volna, hogy leesett… Mire Ian megkérdezni, hogy “Biztos, hogy szüksége volt a kötélre?” (Hiszen anélkül is átjött…)

Te milyen köteleket hiszel életbevágóan fontosnak, amik megakadályoznak abban, hogy elindulj vagy haladj az utadon?

Mit vettél be, milyen kötelek KELLenek?

Hajlandó lennél-e hinni önmagadban?

* Előre (eredeti cím: Onward) 2020-ban bemutatott amerikai 3D-s animációs kaland és fantasy-film.

No.8.

Lehetetlen és mégsem? Ezt a kérdést boncolgatja aa egyik sorozat (az első epizód szól leginkább a lehetetlen kérdéséről): A milliárd dolláros forráskód (2021) címmel.

A film igaz történeten alapul és a témája a Terra Vision vagy később Google Earth . Nem is a sztoriról szeretnék itt írni, inkább a lehetetlenről. Amikor az első epizód lényegi eseményei játszódnak, 1990-1994-ben én épp kifelé mentem az általánosból és a gimit kezdtem. Ezek a srácok pedig olyasmit alkottak, ami messze, messze túlszárnyalta az akkori lehetőségeket! Egy olyan országban, olyan gazdasági, társadalmi és anyagi helyzetben hoztak létre egy informatikai csodát, amit ma természetesként kezelünk – pedig mennyiunka és ötlet van mögötte!

Abban a jelenteben villan fel az az érzés, energia, ami sokunkat hajt egy-egy ötlet megvalósításakor. A “lehetetlen” vagy hogy meg tudom-e csinálni, néha a legnagyobb hajtóerő. Az igazán fogas kérdések azok, amik elég érdekesek ahhoz, hogy elbíbelődjünk velük

• Mi az , amiről Te eldöntötted, hogy lehetetlen?
• Tényleg lehetetlen, vagy csak úgy nem lehetséges, ahogyan most gondolod?
• Milyen más módokon valósulhatna meg?
• Mi van, ha megváltoztatod a “peremfeltételeket”? Akkor hogy alakul?
• Mi az a nézőpont, amelyből ránézve a “lehetetlenre”, az egész kikerülhet az elérhetetlen kategóriából a “nem lesz könnyű, de…” kategóriába?

Gondolj a gyerekekre! Van, ami számukra lehetetlen, ha igazán akarják?

No.9.

Sokszor, nagggggyon sokszor a boldogtalanság, amit érzel, nem a tied. Ha vmi sz történik, akkor kérdezd meg:

Ha az unierzum nem egy idióta, ha Isten nem egy megcsömörlött alkoholista idióta, aki egy sz (nem csoki…) kupacot teremtett Föld néven…. ha mindenz nem igaz, akkor mi más lehetséges?

(pont ez utóbbi a kinduló pontja egy sorzatnak Csodatevők címmel, rövid 20 perces epizódokkal. Kicsit fura, de 2-3 epizód után, Accesses szemmel nézve sztem sokat ad! Csak merj nevetni rajta, vedd könnyedén és semmiképpen se komolyan!!!! 

• Ha az univerzum valóban tudatos, akkor mi ebben a csoda?
• Mi ebben az ajándék, amit nem veszek észre?
• Mi ebben a hozzájárulás, amire nem vagyok hajlandó ránézni, amire ha ránéznék, az egész megváltozna teljes könnyeséggel?

No.10.

Megint egy olyan sorozatot találtam, amit alapból meg sem néznék. Ha… Ha nem lennék “Accesses” vagy nem lenne “tétás agyam”, mindegy hogy hogy mondom. Találtam egy újabb gyöngyszemet  még akkor is, ha ez nem az első, “alapból meg sem nézem” film vagy sorozat, amit nem tudom megmondani, de elkezdtem nézni és “van benne valami” (van benne…. van benne…. van benne valamiiiiiiii).
Doom Patrol a címe és egészen más szemszögből fogja meg a DC comics hőseit: ha nem hősök, hanem “elcs…ttek”, akkor milyen is lenne a történet. Hát ilyen, mint a Doom Patrol. Cyborgot, Negative Mant, Elasti-Womant (Nyulánka), Crazy Jane-t és vezetőjüket, az őrült tudós Niles Cauldert. Ha túljutsz az első évad felén és nem halsz bele a lelkizős cuccba, ami akció helyett van, és van humorérzéked, akkor egész kis meglepetés sorozatban lehet részed.
Még egyszer mondom, ezt access-es szemmel mondom, mert ha megengeded a sorozatnak, hogy bugyuta legyen, kicsit alpári és közönséges, kicsit fura és túlzó (és hajlandó vagy feliratozva nézni a második évadot), akkor felfedezed a meglepetést, a “varászlatot” alatta. Olyan mondatok, amik valóban elvihetők és rágcsálhatók egy ideig – mondanivaló, ami több annál, mint aminek látszik a Doom Patrolban.

“Ne a legrosszabb tette alapján ítélj meg valakit.” – Cyborg
“Mind hibázunk. Nem a hibáink határozzák meg, kik vagyunk.” – Niles Caulder

És ez most csak egy témakör, amit boncolgat a sorozat a maga furcsa, populista, naturalista, kicsit művészi, de egyedi módján.

Az életben minden pillanatban találhatunk csodákat, tanításokat, útmutatásokat. Az univerzum minden pillanatban facilitál minket, ha hagyjuk… ha választjuk… ha megengedjük…. ha befogadjuk… ha kérjük….. ha választjuk. Választod?

A képek ill. a bejegyzés termékmegjelenítést tartalmaz, mely kizárólag illusztrációként szolgál. Sem az HBO sem a Netflixhez sem bármilyen más filmkészítő vállalathoz semmilyen anyagi érdek nem fűz, velük gazdasági viszony nem áll fent.

Írásomban saját véleményemet illetve tapasztalataimat és élményeimet foglalom össze, mely a különböző önismereti, önsegítő és más módszerek több, mint 22 éve tartó használatán alapul.

A web- és Facebook oldalamon található információk általános oktatási és szórakoztatási célt szolgálnak, nem helyettesítik az orvosi, szakorvosi vagy bármely egyéb szakértői tanácsadást. Ezen információkat valamint a konzultációkon ill. videókban elhangzottakat mindenki saját felelősségére és döntése alapján használhatja vagy alkalmazhatja saját életében. Egyik általam használt és ismertetett eszköz/módszer, rendszer ill. konzultációs sem irányul egészségügyi tevékenység folytatására, pszichoterápiás eljárásra, sem annak kiegészítésére, támogatására, bármely az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvényhatálya alá tartozó konvencionális van nem-konvencionális gyógyító eljárás folytatására. Nem tételezek fel és nem garantálok semmilyen fizikai, mentális, emocionális, spirituális és pénzügyi eredményt.