“Gondolatainkból építjük fel a valóságunkat.” – Buddha


Egyik nap említette a gyerkőc, hogy talált egy érdekes videót pszichológiai tesztekről. Egyből kértem, hogy mutassa csak meg: https://www.youtube.com/watch?v=yq3dcPBPUaI. Több kísérletről is szó van ebben a videóban: Milgram, Stanfordi börtön kísérlet, kis Albert stb., melyekről több infót a bejegyzés végén látható linkeken találsz. Ami megfogott elsőre, az “A szörny kísérlet” néven híresült el. Nem a neve, hanem maga a kísérlet és az eredmény döbbentett meg.

A kísérletet 1939-ben Wendell Johnson és csapata végezte az Iowa Egyetemen. Johnson, aki gyerekkorában maga is dadogott, a vizsgálattal fel szerette volna tárni a dadogás okait. Ő nemcsak pszichológus, hanem logopédus is volt, úgy vélte, hogy „a dadogás nem a gyermek szájában, hanem a szülők fülében keletkezik”. Elmélete szerint a dadogó gyermekek szülei szigorúak és a tökéletességre törekednek, és a dadogás azáltal jön létre, hogy a szülők felnagyítják a gyermek beszédhibáit.

Johnson elmélete az volt, hogy ha a szülő reakciója negatív a gyerek által elkövetett hibákra, a gyermek elveszíti magabiztosságát, és szorongani kezd. Johnson szerint ennek a bizonytalanságnak a következménye a dadogás. Az elmélete igazolására 22 árva kisgyereket vizsgálat, akikből 10 dadogott, a másik 10 nem. A gyerekek egyik fele pozitív visszajelzést kapott a beszédével kapcsolatban, míg a másik felét leszidták, ha hibát vétett, és ha egy szót többször ismételt, azt mondták neki, hogy dadog. Bár a kísérlet végére senki nem vált dadogóvá (ezt találtam a különböző források többségében), azoknál, akik folyamatosan negatív megerősítést kaptak, kialakultak egész életüket végig kísérő önértékelési problémák, valamint bizonyos beszédhibák – ezért a vizsgálatot szokás szörnykísérletnek (monster study) is nevezni.

Egyből eszembe jutott Buddha egyik mondása: Azzá válunk, amit gondolunk. Mi magunk is a gondolataink következményei vagyunk, mert a gondolat világot teremt.” – Buddha vagy akár az Access Consciousness™ egyik sokat használt mondata is: “Nézőpontom teremti a valóságom.” De felhozhatnám akár Bruce Harold Lipton amerikai biológus idézetét is:

Hited gondolattá válik, gondolatodból szó lesz, szavadból tett, tettedből szokás,
szokásodból érték, értékből sors.

 

A fent említett szörny kísérletben is azzá váltak a gyerekek, amikét kezelték őket és amiként ők ezután gondoltak magukra. Talán így még elgondolkodtatóbb az alábbi cikk arról, hogy miért nem mindegy, hogyan kommunikálunk gyermekeinkkel – és mindenki mással, magunkat is beleértve! 7 mondat, amit egyetlen gyereknek se lenne szabad hallania szüleitől

De akár Az írott szó ereje c. videót is említhetném, ami párszor bejárta a világhálót (bár nem egészen igaz, de jó példa). Igen, nem mindegy, miként gondolok valamire vagy valakire, mert gondolataim meghatározzák azt, ahogyan hozzáállok és előre egy adott eredményt predesztinálnak. Ha egy gyerek eldönti, hogy nem tud rajzolni, akkor utálni fogja a rajzórákat. Vagy ha a fejébe veszi (mert egy jobb osztályban nem tartozott a legjobbak közé), hogy nem jó matekból, akkor nehezen tudja elfogadni, ha később egy másik iskolában jónak bizonyul – ha addig el nem veszíti az érdeklődését a matek iránt és önbeteljesítő jóslatként nem is igyekszik megtanulni a matematikát.

Mit tehetünk a fentiek ismeretében? Legyünk éberek arra, vegyük észre, mit gondolunk, milyen nézőpontjaink, hitrendszereink vagy ítéleteink vannak. Ezek sokszor előre ismert, meghatározott folyamatokhoz, eredményhez vezetnek. Ezek lehetnek szokások is.

  • Át is gondolhatjuk őket, tudatosan számba is vehetjük, ahogyan Susan Forward: Mérgező szülők c. könyvében is van ilyen gyakorlat. Azt vesszük számba, mit tanultunk, milyen nézőpontokat és hitrendszereket, szokásokat vettünk át és hogy ezek az életünk mostani pontján még érvényesek-e vagy már korlátoznak minket.
  • A Theta Healing technika segítségével is utána járhatunk, mik azok a hiedelmek, amik a döntéseink mögött meghúzódnak és meg is tudjuk őket változtatni.
  • Kérhetjük egy pszcihológus segítségét is ezek feltárásához.
  • A Bach-virágok rendszere is nagyszerű lehetőség elindulni az önismeret útján egy jó konzulenssel.
  • Vagy akár az Access Consciousness™ egyik eszközét is használhatjuk erre, a Bars®t, mely a fej gyengéd érintésével segít elengedni hitrendszereinket, nézőpontjainkat.

A fentiek csak ötletek arra, hogyan vehetjük kezünkbe saját sorunkat. Mi válik be neked? Mi működik neked?

 

Linkek a témával kapcsolatban:

https://mindsetpszichologia.hu/a-pszichologia-sotet-oldala-etikatlan-emberkiserletek-a-multbol-ii-resz

https://www.life.hu/eletmod/20200909-a-tortenelem-legkegyetlenebb-pszichologiai-kiserletei-i-resz.html

https://www.onlinepsychologydegree.info/unethical-experiements-psychology/amp/

The 25 Most Influential Psychological Experiments in History

Írásomban saját tapasztalataimat és élményeimet foglalom össze, mely az önsegítő, önismereti és más módszerek hosszan tartó használatán alapul.

A web- és Facebook oldalamon található információk általános oktatási és szórakoztatási célt szolgálnak, nem helyettesítik az orvosi, szakorvosi vagy bármely egyéb szakértői tanácsadást. Ezen információkat valamint a konzultációkon ill. videókban elhangzottakat mindenki saját felelősségére és döntése alapján használhatja vagy alkalmazhatja saját életében. Egyik általam használt és ismertetett eszköz/módszer, rendszer ill. konzultációs sem irányul egészségügyi tevékenység folytatására, pszichoterápiás eljárásra, sem annak kiegészítésére, támogatására, bármely az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvényhatálya alá tartozó konvencionális van nem-konvencionális gyógyító eljárás folytatására. Nem tételezek fel és nem garantálok semmilyen fizikai, mentális, emocionális, spirituális és pénzügyi eredményt.