11. Karácsony – eszközök Access Consciousness™ világából, amiket az ünnepek alatt használhattok: mire vagyok éber?

éberség - access

Mi van, ha “éber” vagy a világ dolgaira? Furán hangzik, pedig nem az! Mi is az az éberség Access Consciousness™ szerint? Dr. Dain Heer, az Access társalapítója beszél erről egyik hangfelvételén:

Az emberek gondolatai, érzései és érzelmei és ítéletei annyira átkozottul intenzívek, különösen egy olyan személy számára, aki érzékeny, akinek ilyen fokú érzékelése és ébersége van. Hány olyan embert ismertek, akik összekuporodnak, begubóznak, mert a világ számukra annyira intenzív és nem tudják, mit kezdjenek vele, hogyan kezeljék? Ülnek egy szobában másokkal és az ő ítéleteik bejutnak a fejébe, beférkőznek a gondolataiba és átveszed a gondolataikat, ítéleteiket saját magukról és azt gondolod: ‘Oh, utálom magamat!’.

Hányotoknak van ugyanilyen szintű érzékelése, érzékenysége, és eddig ezt a világot nem értettétek, nem volt értelme?” – Dr. Dain Heer

Forrás (amit azóta töröltek)

Mi változna, ha felismerd, hogy sokszor a hangulatod az éberséged szintje miatt van és nem amiatt, mert tévedsz, rossz vagy buta vagy, vagy elrontottál valamit?

És ha ez nem rossz, akkor mi mindenre használhatod?

Mi van, ha ez valami olyasmi, amit intuíciónak, (zsigeri) megérzésnek vagy hatodik érzéknek mondanak? Nem feltétlenül megmagyarázható konkrét tényekkel, de rendelkezel a tudással (sejtesz valamit). Érzed a csontjaidban például. Sokan gyerekként “éreztünk” dolgokat és ezért ellenkeztünk vagy épp akartunk valamit. Nem tudtuk megmondani miért, de másfelé akartunk menni vagy máskor vagy más ruhát akartunk felvenni. Több olyan történetet hallottam, ahol a pici, beszélni nem vagy alig tudó gyerek “érthetetlen” viselkedése vagy akár megbetegedése “mentette meg” a családot. Persze először ez nem látszik, csak a “hiszti” vagy az “akaratosság” jön át. És később a tények ismeretében megértjük, miért történt mindez…

Ezt az éberséget hányszor csapjuk le, hogy “Á dehogy csak képzelem!”, aztán meg utólag, amikor látjuk, hogy “jobb lett volna másképp csinálni, ahogy először gondoltam” rájövünk, hogy az éberségünk ott volt, csak nem hittünk neki.

Mi lenne, ha elkezdenél bízni magadban?

És sokszor, ha hallgatsz rá, akkor könnyebb lehet az életed! Nem olyan nehéz ám! Ha egyszer felismered, akkor csak gyakorolnod kell, hogy máskor is felismerd. Olyan, mit a testedzés: ki fog fejlődni ez az “izmod” is, az „éberség izma”! És tapasztalatból mondom, hogy az élet éberséggel sokkal könnyebb is lehet!

 

Hogyan alkalmazhatod ezt az ünnepek során?

Dupla koktélok a karácsonyi partin vagy több szelet süti vagy kimész dohányozni, pedig már leszoktál… Mi van, ha az alkoholt, az ételt és a cigit is arra használod, hogy lecsökkentsd az éberségedet? Csak tedd fel magadban a kérdést, hogy ez történik?

Minek állsz ellen, mire vagy éber amit evéssel / ivással vagy bármi mással akarsz elnyomni?

  • A legtöbb ember, aminek ellenáll, az az ítélet. Érzed, hallod, ahogy mások ítélkeznek másokon, önmagukon és úgy kb. mindenen. Csak úgy ömlik belőlük. Az ítélet összehúzódást teremt és ezért nem akarsz a testedben lenni, mert érzed ezt az összehúzódást és stresszt… és iszol / eszel.. Mi van, ha az ítélet nem valós (és az access szerint soha nem valós… csak egy nézőpont)? Milyen más választásaid vannak itt az evésen és iváson kívül?
  • Mi van, ha érzékeled más emberek érzelmi állapotát? mondjuk az idegességüket és te magad is feszültté válsz a jelenlétükben és csak erre adott reakció, hogy annyit eszel vagy szol vagy rágyújtasz, hogy csökkentsd a stresszt? Mi van, ha tudatosítod, hogy nem is a tied?! Milyen más választásaid vannak itt az evésen és iváson kívül?
  • Érzékeled mások szomorúságát? Azt hiszed, hogy neked is szomorúnak kell lenned, mert ők azok (azt választják) Így létrehozod önmagadban is a szomorúságot, hogy olyan legyél, mint ők. És a szomorúság hatására, hogy az általa létrehozott stresszt csökkentsd, eszel és iszol vagy bármilyen más pótcselekvést választasz. Mire vagyok éber? Mi mást választhatok, hogy ez megváltozzon?
    Hányszor tapasztaltad, hogy az ünnepek után mindenki depis lesz? Mosolyognak és boldognak tűnnek, de az ünnepek után azonnal depisek lesznek. Hányszor várod már előre, hogy jön majd a depis időszak? És hányszor leszel már előre depis, hogy kezeld az ünnepek utáni depis hangulatot?
  • Megbirkózni a tapadós emberekkel”. (a köv. részt Dr. Dain Heertől idézem). „Ők olyanok, akiknek szükségük van arra, hogy… és itt egy csomó dolog jön (különösen az ünnepek alatt): a figyelmünkre, szép ajándékra, hogy időt töltsenek velünk stb. És ilyenkor mi bezárkózunk, hogy „Nem tudok ennyi mindent megadni neked!”.
    Mi lenne, ha az összehúzódás helyett (picivé válasz, ahol nincs több energiád és ilyenkor már rosszul érzed magad, mert ugye nincs is miből adnod, ezért nem is akarsz nekik adni), hogy elkerüld mások szükségleteit, mást választanál? Amikor szükségleteik vannak feléd, akkor úgy érzed magdat, mintha el akarnának szívni tőled dolgokat. Erre felhúzzuk a falainkat.
    Mi lenne, ha leengednéd a falakat és megengednéd, hogy áramoljon feléjük az energia az univerzumból mindenhonnan (mögüled és rajtad keresztül) a személy felé, akinek szüksége van tőled valamire?
    Mi változhat meg az életedben, ha nem kell ellenállnod azoknak, akiknek szüksége van valamire tőled, hanem engednéd, hogy rajtad keresztül áramoljon feléjük energia?

Videó arról, hogy mit is jelent az, hogy „Falakat le”:

 

És itt is használhatod az érdekes nézőpontot:

  • Érdekes nézőpont, hogy van egy ilyen nézőpontom.
  • Érdekes nézőpont, hogy neki van egy ilyen nézőpontja.
  • Érdekes nézőpont, hogy nekem van egy ilyen nézőpontom, hogy neki van egy ilyen nézőpontja.
  • Érdekes nézőpont, hogy nekem van egy ilyen nézőpontom arról, hogy neki van egy ilyen nézőpontja.
  • Érdekes nézőpont, hogy nekem van egy ilyen nézőpontom az ő szükségleteiről.
  • Érdekes nézőpont, hogy ellenállok az energia iránti szükségletének.

A legtöbb embernek, akinek szüksége van tőled, az 99%-ban energia. Engedd le a falaidat és kerekedj felül azon a nézőponton, hogy energiára van szükségük tőled.

  • Érdekes nézőpont, hogy nekem van egy ilyen nézőpontom, hogy dühös vagyok.
  • Érdekes nézőpont, hogy nekem van egy ilyen nézőpontom, hogy dühös vagyok azért, mert ő ezt meg ezt csinálta velem.

Vedd észre, hogy az összehúzódás azért van sokszor, hogy ne kelljen kielégítened más emberek szükségleteit és ez az összehúzódás és/vagy a düh azért keletkezik, mert ezt nem vagy hajlandó elismerni, azért tesszük, hogy ne kelljen ajándékoznunk és hozzájárulnunk másoknak. Ez nem teremt kedvesebb, boldogabb ünnepet számodra! És a másiknak sem. Ha igazán valami mást szeretnél teremteni, akkor magunkkal kell kezdeni a változást, úgy, hogy ezeket az eszközöket használjuk és gyakoroljuk, gyakoroljuk, gyakoroljuk, gyakoroljuk, gyakoroljuk…!” – forrás ezen utolsó pontnak

Ha nem te, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor?

Nem biztos, hogy ez az eszköz működni fog számodra. Ha nem tetszik, ne használd! Válaszd azt, ami működik számodra!

 

 

MEGJEGYZÉS:

Légy éber, hogy kivel, mikor, miről és milyen mélységben lehet beszélni. Karácsonykor sokakkal találkozunk, akikkel egyébként nem és itt lehetne az alkalom érett beszélgetésekre, mélyebb dolgokba is bele lehetne menni, tisztázni. De légy éber arra, ezt kivel teheted meg! Nem biztos, hogy az illető készen áll erre – vagy most áll készen. Újabb sebzés lehet a vége, ha nem figyelünk.

Ebben az időszakban érzékenyebbek lehetünk nem csak mi, hanem mások is (már csak a karácsonyi / évvégi hajsza miatt is). Figyeljünk arra, hogy éberen kommunikáljuk mások felé, figyelve, a másik milyen állapotban van (ha minden idegszála már égnek áll, ne kezdjük azokat borzolni). De önmagunkat is figyeljük meg, mi milyen állapotban vagyunk és tudjuk, mit fogadunk el, mit tűrünk el és hol a határunk, hogy mikor és hogyan jelzünk vissza.

 

Az éberség a világ dolgaira fájdalmas és kiábrándító lehet. Ilyenkor ne felejtsd el, hogy a trauma, cirkusz nem az a tér, ahová menni szeretnél, mert szűk, kényelmetlen és fájdalmas.

Amikor csatlakozunk a traumához és drámához, hogy a világ a pokol stb., akkor az olyan, mintha együtt ülnénk az árokban és együtt sírnánk. De ezzel mit teremtünk? (Ne értsetek félre, nem az érvénytelenítésről beszélek!! Csak ne ragadjunk bele.) Mi van akkor, ha a hasonlatnál maradva felállunk és a kezünket nyújtva egy új irány felé vesszük az utunkat (és ha a többiek szeretnének, csatlakoznak), amely egy másik valóság, amely nem a trauma és a hiány teréből működik?

Igen, érzékeled, milyen valóság szerint működnek sokan MÁSOK, de ennek NEM kell a TE valóságodnak lennie! Választhatsz más!

A tudatosság mindent magába foglal anélkül, hogy megítélné azt, jó/helyesként vagy rossz/helytelenként minősítené. Ez a hajlandóság, választás és képesség, hogy életünk minden területén teljes mértékig és teljesen éberen jelen legyünk. Hogy megláthasd, hogy minden, de tényleg minden az életben facilitál (segít, támogat. A facilitálás szó jelentése „megkönnyít” vagy „elősegít”*).
A polaritás nem engedi, hogy a dolgokat a maguk valójában lássuk (nagyobb összefüggéseiben, téren és időn kívül), így képtelenek vagyunk megváltoztatni azt, amit szeretnénk. A polaritás arra kényszerít, hogy ennek a valóságnak a traumája, drámája, zaklatottsága és intrikája szerint működjünk. A sztori és érzelmek szemüvege mögül nem látjuk a “rossz” szerepét, ahol esetleg ezek az emberek “tanítók”, vállalták azt, hogy ők lesznek azok, aki segítenek gyorsabban eljutni egy nagyszerűbb választáshoz. Mint a Ho’oponoponoban, ahol azok, akik nehézséget okoznak nekünk tanítók, akik önként vállalták a “gonosz” szerepét ebben az életben, hogy tudjuk, merre nem szeretnénk menni és mi is az, amit mi választunk – ami valószínűleg más, mint amit ők, a “tanítók” képviselnek, amiből működnek.

Amikor felülkerekedik rajtad ez a valóság, mit tehetsz:

  1. Kérd, hogy a megengedésed nagyobb legyen az éberségednél. (Megengedem, hogy létezzen a jó és a rossz is, mert helye van a bolygón. És honnan nézve rossz valami? Mi van, ha van benne, ami jó?)
  2. Ha felismered a lehetőségeket, akkor elsődlegesen szükséges a hajandóságod, hogy ne add fel a reményt és tegyél fel kérdéseket. A kérdéssel nyitod ki a világot és az univerzum elkezd olyan dolgokat mutatni, amikről eddig nem gondoltad, hogy lehetséges. Amire szükséged van, az nem csak az éberség a világról, amivel rendelkezünk, hanem annak tudata is, hogy mit birtokolhatsz, csinálhatsz, lehetsz, létrehozhatsz és generálhatsz, illetve mihez tudunk hozzájárulni egy másfajta és nagyobb világ létrehozásához mindannyiunknak. A változás elkezdődhet néhány kérdéssel:
    Mi más lehetséges?
    Mit kell tennem ma, hogy ez holnap megváltozzon?
    Mi kellene ahhoz, hogy ezen teljesen könnyedén változtassak?
    Mi lehetséges számomra ezen a valóságon túl, amit nem ismertem el? Ha ezt tudnám, akkor mi más lenne lehetséges?
    Miként létezhetek ma, hogy ez megváltozzon?
    Hogyan lehet ez még ennél is jobb?
    Milyen másválasztásaim vannak itt?
    Mi más lehetséges ezen a valóságon túl, amit még nem ismerem le vagy nem vettem fontolóra?
  3. Sok olyan dologra, ami a kiakadást okozza, kérdéseken keresztül is ránézhetsz:
    Mi a helyes ebben, és mi a jó velem kapcsolatban, amit nem érzékelek?
    Mi ebben a hozzájárulás, az ajándék, amit ne érzékelek / nem vagyok hajlandó befogadni?
    Mi ebben a helyes ebben, amit nem veszek észre
    ?
  4. Ha FELFOKOZOD magadat, ahelyett, hogy állandóan csak lehalkítanád és visszahúzódnál, mert mások hangosabbak, ez teremthet különbséget a világban. Választhatod önmagadat, azt, aki vagy és akkor sokkal többet kaphatsz önmagadból. Kérj MAGADBÓL MÉG TÖBBET!
  5. Minden csak egy érdekes nézőpont. Hogyan válasszuk a totális megengedést? Amikor reggel dolgozni mész, körülötted mindenki zsémbes és nyűgös, akkor te is kezdesz nyűgös lenni. Amikor vezetsz a forgalomban és körülötted idegesek az emberek, te is feszültséget kezdesz érezni. Hogy találhatsz rá a megengedésre ezekben a pillanatokban?
    Hát így: „Minden csak egy érdekes nézőpont… Érdekes, hogy ők nyűgösek.”

Nem biztos, hogy ezek az eszközök működni fognak számodra. Ha nem tetszik, ne használd őket! Válaszd azt, ami működik számodra!

 

A web- és Facebook oldalamon található információk általános oktatási és szórakoztatási célt szolgálnak, nem helyettesítik az orvosi, szakorvosi vagy bármely egyéb szakértői tanácsadást. Ezen információkat valamint a konzultációkon ill. videókban elhangzottakat mindenki saját felelősségére és döntése alapján használhatja vagy alkalmazhatja saját életében. Egyik általam használt és ismertetett eszköz/módszer, rendszer ill. konzultációs sem irányul egészségügyi tevékenység folytatására, pszichoterápiás eljárásra, sem annak kiegészítésére, támogatására, bármely az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvényhatálya alá tartozó konvencionális van nem-konvencionális gyógyító eljárás folytatására. Nem tételezek fel és nem garantálok semmilyen fizikai, mentális, emocionális, spirituális és pénzügyi eredményt.

Ha szeretnél, hírlevelemre itt iratkozhatsz fel – bármikor le is mondhatod később.