„Agresszív = kifejezett ártó szándék. Az ártó szándék kifejezetten passzív módon nyilvánul meg. Pl.: összeszorítja a száját és azt a szót, amivel oldhatná a szituációt, akkor sem mondja ki. … Pontosan tudod, mit kéne mondani, de juszt se!”- Dr. Mérő László „Nem adunk lehetőséget a másiknak, hogy a problémát kezeljük, hanem valamilyen módon kikerüljük.” – […]
Ahhoz szoktunk hozzá – mármint páran, nem mindenki -, hogy ha jönnek a feladatok, akkor megoldjuk őket. A halogatás nem pozitív fogalom, inkább elítélendő viselkedésforma. Éppen ezért hatott frissítően több olyan gondolat, mely rávilágított arra, hogy van, amikor az vezet nagyszerűbb eredményre, ha nem cselekszünk. Na ez, mekkora! Beleástam a témába magam egy kicsit. A […]
Egyik nap említette a gyerkőc, hogy talált egy érdekes videót pszichológiai tesztekről. Egyből kértem, hogy mutassa csak meg: https://www.youtube.com/watch?v=yq3dcPBPUaI. Több kísérletről is szó van ebben a videóban: Milgram, Stanfordi börtön kísérlet, kis Albert stb., melyekről több infót a bejegyzés végén látható linkeken találsz. Ami megfogott elsőre, az “A szörny kísérlet” néven híresült el. Nem a neve, […]
Szívemből szólt Tisza Kata (https://divany.hu/vilagom/2019/12/04/tisza-kata-interju/?utm_source=cikklink ) a vele készült interjúban (és nem csak ebben a két idézett bekezdésben): „Érzelmi bántalmazásnál legtöbbször egy izolált rendszerbe kerül az áldozat, ahol fokozatosan minden egyéb perspektíva megszűnik, kizárólag a bántalmazóé lesz a domináns. Nemcsak az áldozatot körülvevő szerető emberek hangja kezd leépülni, hanem a személy saját belső hangja is, […]
Édesanyakánt rájöttem, mennyire fontos, hogy a gyermek ki tudja fejezni, mi bántja. A gyerekek nem úgy születnek, hogy vannak szavaik az érzésekre, érzelmekre (sok felőtt még most is nehezen küldönbözteti meg őket, pl: félelem vagy izgatottság.) Érzelmeik vannak, velük születnek, de a szavak nem. Az érzelmek kifejezése persze akkor lehetséges, ha már beszél a gyermek, […]
Nem minden rosszkedv depresszió, de elérhet ez a szomorú lelkiállapot, levert hangulat egy olyan szintet, amikor már szükséges a beavatkozás, segítség. A depresszió esetében mindig ki kell kérni egy pszichoterapeuta vagy pszichiáter tanácsát és élni lehet más alternatív módszerekkel is. Mivel kutatások alapján minden hetedik ember élete során átélt már egyszer depressziót, fontosnak tartom átadni […]
A tudatalatti és disszociáció fogalmának kialakításában kulcsszerepet játszott Pierre Janet [ejtsd Pierr Zsánénak] (1859 -1947) francia filozófus és pszichológus, aki Freud kortársa volt, közös tanáruk pedig Jean-Martin Charcot volt. Janet szerint a tudatosság szenzoros tapasztalatok és gondolatok, „amelyekről élénk tapasztalataink vannak, és amelyekre aktuálisan figyelmünket fókuszáljuk.”* Ezek az információk és gondolatok egy halmazt képeznek, mely […]
A pszichoszomatika, mint fogalom már széles körben ismert, ám a hozzá kapcsolt élmények, vélemények nem túl fényesek. Sokan ha azt hallják, hogy pszichés zavar vagy a segítséget tüneteikre, fájdalmaikra egy pszichológustól vagy pszichiátertől fogják megkapni, nem pedig „hagyományos” orvostól, megriadnak sőt kisétálnak a rendelőből. Hiszen ők nem dilisek! A pszichével kapcsolatos kezeléseket csak elmebetegeknek írják […]
Hallottatok már a nárcisztikus személyiségzavarról? Én először ennek egy válfajával, a border-line személyiség fogalmával találkoztam nyolc évvel ezelőtt. Utánanéztem és rájöttem, milyen sok ember van, akik a nárcisztikus zavar valamely formájával élnek (szerintem). Persze a viselkedésre mindig van magyarázat (ki miért lett ilyen), de ez nem mentség. Van egy pont, ahol az emberi viselkedés olyan […]