„Agresszív = kifejezett ártó szándék. Az ártó szándék kifejezetten passzív módon nyilvánul meg. Pl.: összeszorítja a száját és azt a szót, amivel oldhatná a szituációt, akkor sem mondja ki. … Pontosan tudod, mit kéne mondani, de juszt se!”- Dr. Mérő László
„Nem adunk lehetőséget a másiknak, hogy a problémát kezeljük, hanem valamilyen módon kikerüljük.” – Dr. Almási Kitti
Passzív-agresszív viselkedés ismérvei Dr. Kádár Annamária és Dr. Maróti Emese alapján:
- nem fejezi ki nyíltan a problémákat, haragját, elégedetlenségét vagy véleményét akár,
- probléma nincsen kimondva (nem is akarja elmondani a problémáit, csak sértetten viselkedik),
- csak közvetett módon utal rá (kerülő úton) – cinizmusba bújtatva például: „Ahhoz képest, hogy ennyi idős vagy, jól nézel ki!” (na, ez egy ELF-es mondat az Accessben!),
- megígér mindent, de amikor eljön az ideje, nem csinálja meg és mindezt még magyarázat nélkül is teheti,
- érzelmileg elérhetetlen valaki (napi technikai dolgokról lehet vele beszélni, érzelmekről nem vagy nem hajlandó beszélni velünk),
- sokszor halljuk válaszként, ha szóvá tesszük, ami fáj, hogy „Nem érted a viccet!?”,
- nem mond nyíltan nemet, de után másoknak hőzöng, panaszkodik (rábólint a többiek akaratára és utólag morog, hogy tudta, hogy ez nem lesz jó),
- mindezek miatt a helyzetekből félreértés lesz.
?️?️Bihari Viki vieóját itt találod a passzív-agresszív játszám felismeréséhez.
MIÉRT LESZ VALAKI PASSZÍV-ARESSZÍV? (?️?️Dr. Maróti Emese videója alapján)
- Nem tanították meg jól kifejezni a dühödet – elfojtottad a problémádat (dühödet, azaz az érzéseidet) és megtanultam másképpen kifejezni akaratodat = passzív-agresszív technikákajánom: ? Gyerekeknek Lori Lite: A dühös polip c. könyv vagy ? Shona Innes: A harag olyan, mint a páncél illetve ?Samantha Snowden: Így kezeld a haragodat – munkafüzet gyerekeknek
Dr. Máté Gábor a Trauma bölcsessége c. filmben is kiemeli, hogy a mai társadalom által nem elfogadott a düh érzése és kifejezése, leginkább annak elfojtására tanítanak minket. Nincs módunk a düh kifejezésére.
?️?️Fejezd ki jól a dühödet! videó Dr. Maróti Emesétől.
- Szégyelljük az érzelmeinket („A fiúk nem sírnak.”) vagy kételkedünk abban, hogy ezek jogosak („Túl érzékeny vagy!” vagy „Túl nagyok az igényeid!” esetleg „Ne drámázd túl!”
Ezekkel kapcsolatban érdemes elolvasni ezeket a cikkeket, mert a téma messzire vezet még és fontos tájékozódni ezekről is: Nárcisztikus szülők mondatai
vagy ezt az érzelmi értéktelenítésről.
Azért félsz kimutatni az érzéseket, mert akkor a másik negatívan minősítene téged pl.: félsz, hogy a másik rájön, hogy nincs önbizalmad vagy úgy érzed, túl kicsinyes vagy, ha felhozod ezt a problémát (mert ezt tanultad).
- Nem engedheted meg magadnak a nyílt kommunikációt, mert a szülőktől féltél, hogy megbüntetnek vagy esetleg elveszíted a szeretetüket.
- Azt tanultad, hogy nyíltan nem fejezheted ki a véleményedet, igényeidet stb., ezért olyan eszközökhöz kell folyamodnod, hogy amit szeretnél, azt manipulációval vagy más személyem keresztül kell elérned (lásd sok nő viselkedése).
Mit tegyél, ha TE vagy passzív-agresszív? (?️?️Dr. Maróti Emese videója alapján)
- figyeld a viselkedésedet
- valamire szükséged van, figyeld meg!
- figyeld az érzéseidet, azok mindig mutatnak valamit és mindig fogosak, DE
- ne értelmezd az érzéseket és ne vonj le következtetéseket (nem menj bele sztorikba), hanem
- beszélj az érzéseidről és szükségleteidről
- és ezt gyakorold!
Mit tegyél, ha VELED alaki passzív-agresszív?
Nem érdemes ilyenkor konfrontálódni, mert a viselkedésük lényege, hogy elkerülje a konfliktust. Nem vállalják a felelősséget a véleményükért, ezért is szeretik elkerülni a vitahelyzeteket.
- Oldd a másik feszültségét azáltal, hogy szóvá teszed a változást:
„Azt vettem észre, valami megváltozott.”
„Úgy érzem rajtad, hogy bánt valami.”
„Egy ideje már nem szóltál hozzám.” - Beszélj magadról – a másik fontos neked és neked is ő, ehhez azonban beszélnetek kéne:
„Nekem van szükségem beszélni a problémákról. Meg tudnánk ezt tenni” - Amit most csinál, az nem hoz közelebb minket, hanem éppen az ellenkezőjét éri el
„A viselkedésed eltávolít egymástól.” - Kérdezz rá nyíltan
„Ezzel azt akarod mondani, hogy…?”
„Ezzel az az célod, hogy…?”
A passzív-agresszív ember menekül a nyílt konfrontáció elől, ezért erre abbahagyhatja vagy ha nem így értette, akkor majd tisztázza. - Ha nem működik semmi, akkor kerüld el!
- Validált (érvényesítsd, azaz ismerd le) a saját érzéseidet!
Húz meg a saját határaidat: „Nem szeretem az ilyen vicceket, mert ez nekem fáj.”
Van egy könyv, amely összeszedte azokat a mondatokat, frappáns válaszokat, amiker ilyen helyzetekben alkalmazhatsz, ha meg szeretnéd védeni magadat: ? Barbara Berckhan: Verbális Önvédelem c. könyve.
?️?️Itt találsz még tippeket Dr. Almási Kittitől a passzív-agresszív emberek kezelésére.
Fontos azonban, hogy tudd, akik ezt szándékosan teszik, azok bántalmaznak. A bántalmazó kapcsolat felismerése nagyon fontos! Mi a bántalmazás? Hát az, ami fáj, ennyire egyszerű!
A bántalmazás jelét nem tudod felismerni addig, amíg nem tudod (nincs ismereted vagy információd arról), hogy milyen a bántalmazás, milyen formái vannak. Ha szeretnél erről többet megtudni, akkor a köv. könyveket javaslom:
- ?Patricia Evans: Szavakkal verve
- ?Tuija Välipakka; Arja Lehtosaari: A lélek meggyilkolásának száz módja
- ?Shannon Thomas: Gyógyulás a rejtett bántalmazásból
- ?Lisa Cooney: Radikális elevenség – a bántalmazások túl
És honnan tudhatod, hogy bántalmazó kapcsolatban vagy? Sok jele van, csak párat említenék. Úgy érzed, hogy:
- ignorálják a szükségleteidet (esetleg az ő szükségleteik fontosabbak vagy pl. vegán vagy és húsosat főznek neked),
- folyton azt mondják neked, hogy rossz vagy, tévedsz (butaságokat beszélsz és érzel = érvénytelenítés),
- rossz érzést keltenek benned önmagaddal kapcsolatban (értéktelennek, fölöslegesnek, zavarónak stb. érzed magadat. Amikor szóvá teszed, hogy valami nem tetszik, akkor problémás embernek kezelnek, akivel valami „baj” van. Ilyenkor elkezdenek kiegyensúlyozottan viselkedni és te meg ki vagy borulva… ) és állandóan szabadkozol – itt érdemes a „gázlángozás” kifejezésről tájékozódnod a blogomon (az Access Consciousness is foglalkozik ezzel a témával) vagy az ELTE cikkében illetve egy cikk arról, hogy miért használják a gázlángozást a bántalmazók ,
- féltékenyek a sikereidre,
- nem kérnek bocsánatot,
- folyton megsértik a határaidat (állandóan késik, lekicsinyli a veled kapcsolatos dolgokat „A barátaid olyan hülyeségekről beszélnek!” vagy a szavadba vág, tiszteletlenül bánik veled)
- viccelődnek a határaiddal (Te mindig ilyen szigorú vagy?) és te szabadkozol,
- manipulálnak, hogy megkapják, amit akarnak – ?️?️7 jel, ha manipulálnak,
- mindig az áldozat szerepét játszák (mindig ők vannak megsértve – te soha nem lehetsz általuk megbántva. Nem akarnak felelősséget vállalni azét, amit csináltak, ezért egy érzelmileg felkavaró jelenetet csinálnak és a végén te leszel a hibás.) – áldizat szrepről olvashatsz ?Eric Berne: Emberi játszmák c. könyvében ,
- folyamatosan ítélkeznek feletted,
- úgy érzed, csapdában vagy,
- ha kizárva érzed magad a boldogság lehetőségéből,
- nem éred el saját nagyszerűséged energiáját (nem érzed okosnak, értékesnek, szerethetőnek, bátornak stb. magadat)
- megbántottak,
- lekicsinyeltnek érzed magadat, lekicsinylik a problémáidat (amikor te mesélsz a problémáidról, azonnal közbevágnak és elmondják, hogy ez semmi, nekik sokkal nagyobb problémáik vannak és rosszabb az életük… a végén te vígasztalsz),
- el nem ismertnek,
- figyelmen kívül hagyottnak,
- kinevetve,
- leszólva,
- gyakran szégyelled magadat,
- kirekesztettnek,
- megszégyenítve,
- leértékelve (erre példákat hoz ?️?️Pünkösti Nóra coach videójában )
Nehéz felismerni a szóbeli bántalmazást, gyakran csak “rossz modornak” minősítjük vagy azzal mentegetjük az illetőt, hogy “bal lábbal kelt fel”. De a legjobb iránytűink az érzéseink. Ha a fentieket érzed, legyen gyanús, hogy valójában verbális agresszióról van szó!
? Dr. Lisa Cooney: Radikális elevenség, a bántalmazások túl c. könyve alapján – Ha több tényező igaz rád, – akár átélted a bántalmazást, akár nem – gondolkodj el azon, hogy érzed-e magadat bezárva, akadályoztatva, korlátozva? Mi kellen ahhoz, hogy kitörj ebből?
- Mindenki mást magad elé helyezel
Hogy ne bántsanak, inkább mások kedvére teszel. - Nincs kreativitásod
A bántalmazás nem kreatív, elerőtlenít, nem épít, hanem rombol. - Nincs szórakozás – nem szórakozol
Aki bántalmaztak, annak az élet nem játék, a bántalmazásban nincs szórakozás.
- Barátságtalanság
Állandóan ítélkezünk magunk felett, bántjuk magunkat akkor is, amikor már nincs, aki bántson. Légy éber rá! - Önbántalmazás
Ez önvédelem, hogy ne bántsanak újra. - Nem vagy hozzászokva, hogy magadért válassz
- Nehézséged van a kapcsolataiddal
A korábbi csalódások megnehezítik a kapcsolódásokat. - Konfliktust teremtesz
“A legjobb védekezés a támadás”, ahogy Napoleon mondta. - Egyedül érzed magadat
A biztonságot azáltal véled elérni, ha elszigetelődsz. - Felhúzott, előreeső vállak
Bántalmazás témában alapnak tartom Bihari Viki videóit. Viki szókimondóan és egyenesen beszél és mutat példákat a „Sötét triász” (antiszociális viselkedés, nárcisztikus személyiségzavar és machiavelli személyiség ) személyiség zavar jeleire vagy a bántalmazásra. Ebben a blog bejegyzésemben is találtok linket Viki pár videójához:
ehhez kapcsolódó Facebook bejegyzésem arról, hogyan is főz meg minket a nárcisztikus partner, a bántalmazás lappangó jeleinek felismeréséhez egy több részes videósorozatban mutatja meg Dr. Piczkó Katalint pszichiáter színészek segítségével (Sípos Vera, Szervét Tibor)
vagy Facebook oldalamon is vannak bejegyzések Viki videói alapján:
https://www.facebook.com/VasasEszter/photos/a.544864235700492/1564851350368437/
https://www.facebook.com/groups/216675793785420/permalink/673730651413263/
https://www.facebook.com/groups/216675793785420/permalink/679970480789280/
https://www.facebook.com/groups/216675793785420/permalink/595564802563182/
https://www.facebook.com/photo/?fbid=711942754266485&set=a.463157959144967
https://www.facebook.com/groups/216675793785420/permalink/601266135326382/