Öröm és könnyedség – és Scatman John


A gyerekekkel hosszabb autóúton voltunk és beszélgettünk. Valahogy a zene, a hülyeség jött fel és elkezdtem nekik gyermek- és tinikorom kedvenc zenei videóit megmutatni. Hatalmas volt! Azt kellett volna felvenni, ahogy a világ legmenőbb MTV-s videóit nézték csodálkozással vegyes döbbenettel és undorral! „Ez miiiiiiii a sz…..?!” – látszott az arcukon. Fenomenális volt a hatás! Teljesen kiakasztotta őket a 2Unimited, a Backstreet boys, Haddayway, Snap, Capella, a Barbie Girl videó vagy a Scooter, Cotton Eyed Joe, Macarena, Das Boot, Coco Jambo, Nirvana, Metallica vagy Meatloaf sem volt számukra értelmezhető, inkább nevettséges, idióta és valami tök gáz divat képviselői  😊

Az igazi totális elképedés és mélységes csöndet a Scatman John videó hozta. Lefagytak. Aztán amikor vége lett a bulinak, rákerestem és ezt találtam róla többek között a wikipédián:

Scatman John, született John Paul Larkin (1942. március 13. – 1999. december 3.) amerikai dzsessz-zenész, aki valószínűleg elsőként ötvözte a scattelést a dance-szel. Legismertebb slágere az 1994-es „Scatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop)”.

Minthogy dadogott, egyszer ezt vallotta: „A scattelés által a legnagyobb fogyatékosságomból a legnagyobb erényemet kovácsolom”. Világszerte több millió felvételt adott el, Legjobb új előadó nevezést kapott az Echo Awardson Japánban és Németországban. A dadogó közösségért tett kiváló szolgálataiért az American Speech-Language Hearing Association (ASHAAnnie Glenn-díjjal jutalmazta, valamint az amerikai National Stuttering Association hírességei között tartja számon.

Az jutott eszembe, amit sokáig nem értettem – hiába ismerem a szavakat -, amit Dr. Dain Heer az Access Consciousness™ táralapítója mondott:

„Mi van, ha legnagyobb hibád a legnagyobb erényed?”

Ezt sokig értelmezni sem tudtam, mert ez egy oximoron** volt számomra. Egy egyszerűen nem lehet jó, ami rossz. És egyszer csak leesett, hogy ez hogyan is lehetséges: más nézőpont! És „újra” megértettem az Access® „Nézőpontom teremti a valóságom” mondatát is. Jaaa, ha azt hiszem, hibás és rossz vagyok, akkor akként működöm és viselkedem és az életem eseményei, a környezetem is ezt tükrözi vissza (a Thetahealing®ben is megtalálható ez a gondolat). De mi van, ha egy pillanatra megengedem, hogy a „rosszaságom” jó legyen és az előnyöm? 😉 Wow, egy új világ nyílt ki számomra, új lehetőségek! Akkor nem is vagyok olyan hibás és más??

Pont tegnap beszélgettünk erről: mi van, ha az, hogy látom a másikon (arcán, a rezdülésein, az apró jelekből), hogy épp hogy van, hogy érzi magát, az nem baj, ha nem akként kezelem s nem kell tennem semmit. Mi van, ha az érzékenységem az egyik legnagyobb előnyöm és ahelyett, hogy szenvedek ettől, másként nézek rá: ez egy „képesség”, hogy tudom, mi van benne/vele és ha segítségért fordul hozzám, fél szavakból is megértem, mert tudom, mi zajlik épp benne. Ezzel a tudással nem kell kezdenem semmit, nem kell megmenteni senkit, ezek csak információk, ami jönnek. A híreket sem memorizálom. Infó. És ha épp kell, akkor emlékszem, ennyi. De nem hívom fel az ENSZt, szomszédot, barátnőt, hírportálokat vagy bárkit, hogy mit hallottam stb.

A türelmetlenség is lehet előny, attól függ, hogy nézem. Ez a gyorsaság egy formája – ahogy Bach doktor is (a Bach-virágeszenciák megalkotója) mondta: egy hangulat, beállítottság vagy habitus aspektusa. Az Impatiens (Nebáncsvirág) eszencia gyakran segíthet a türelmetlen embereknek, akik valójában gyorsan gondolkodnak és cselekednek, akik azt kívánják, hogy minden dolgot tétovázás és késlekedés nélkül el lehessen végezni. Ez nem csupa rossz, nem? Néha a türelmetlenség segít előrébb vinni a dolgokat vagy lehet a fejlesztés katalizátora: gyorsabb gépek, algoritmusok, metódusok, egyszerűbb megoldások keresésére ösztönöz.

Szóval, hajnaldó lennél ránézni arra, hogy mik azok a dolgok, amiket eldöntöttél magadról, hogy az rossz és megnézni, hogy mi benne az ajándék, a jó, a nagyszerűség?

Nincs de. Nincs azért. Nincs kifogás. Nem kell tudnia senkinek, hogy egyszer önmagadban elismered magadat. Nehéz, mert nem ehhez szoktunk, hanem az állandó önellenőrzéshez – nehogy elszálljunk és nagyképűek legyünk, mert az már milyen. “Öndicsért büdös.” – ok, de mi van, ha csak a fejedben egyszer megteszed? 😉

Amikor a ’80-’90-es évek zenei videóit nézegettük a gyerekekkel és vihorásztunk, eszembe jutott Simon Milasas Kerülj ki az adósságból örömmel  c. könyvében olvasott rész: hajlandó lennél-e olyan életet élni, ami egy buli, ahol üdvözlöd a pénzt, örülsz, hogy jött, ahol jól érzi magát, jó a kaja, a zene, van medence és amikor megy, örömmel bocsátod útjára és invitálod, hogy jöjjön máskor is, mert jó volt vele bulizni? Bummmmmm! Na, ez totál kiütötte az agyam. Hát így, még sosem gondoltam rá!

És akkor beugrott, hogy amikor fiatal voltam és ezeket a zenéket hallgattam, pont ilyen bulisan éreztem magam… Jaaa, ez az érzés? Igen, akkor megvan és IGEN! Kérek még, ezt kérem ismét! MI kellen hozzá, hogy ismét ez lehessek? És tudom, ez csak választás kérdése 😉 Igen, választom!!

❓ Hol és mikor lettünk ilyen komolyak? Mikor hittük el, hogy az élet szívás? Mikor döntöttük el, hogy minden egy probléma vagy feladat? Mi az értéke annak, hogy folyton küzdünk? Mikor választottuk az élet komolyságát, nehézségét, felelősségét, a megbízhatóságot és állandóságot a lehetőségek, rugalmasság, megállíthatatlanság, végtelenség és spontaneitás helyett?
Mikor lettünk a saját nagyszüleink? 😄😅😁😆😉
❓ Hol aduk fel azt az energiát és megállíthatatlanságot, amik fiatalon, gyerekként voltunk? Hol van az, amikor a csillagos ég sem jelentett határt, pláne az óra vagy a “nem” szó?
❓ Hol vannak az álmaink? Melyek azok, amik csak azok maradtak, mert mindig kell valami után vágyakozni, mert ha elérjük, akkor nincs hová menni?

Választanád-e, hogy elköteleződsz a saját boldogságod felé, ahol az élet egy végtelen buli? Ez csak választás kérdése. Van, aki halmozza az élvezeteket és van, aki élvezi a halmazokat… Mitől lenne ez utóbbi értéktelenebb?

Naaaa, csak 2 perce, választanád?

Mindenben van öröm, mindenben van lehetőség, csak kérni kell, hogy felbukkanjon, hogy meglássuk. Lehet, hogy ez nem fog azonnal menni, de ez ne állítson meg! Ez olyan, mint egy izom: ha erősíted, akkor idővel könnyen megy majd. Csak ne add fel! Hány évig kerested a hibát, a rosszat, a csapdát? Újra kell “huzaloznod az agyadat” és arra kondicionálnod, hogy most a lehetőséget, az örömöt és a választás szabadságát lásd meg. És ehhez lehet, hogy idő kell. Kinek mennyi. Nincs jó vagy rossz időtarta erre, csak a TE saját ütemed, ami neked pont a legmegfelelőbb! 😉
Lehet, hogy ez csak nekem mozdított be valamit, amit régen nem éreztem, de hátha másnak is…
“Gyere álmodj, fiú, az álmod életre kel!” 😍😎

 

Top 90s European Dance Hits

 

** Oximoron. Retorikai-stilisztikai gondolatalakzat, amely egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmakat foglal szoros szintaktikai egységbe. – http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Oximoron.htm

 

 

Írásomban saját tapasztalataimat és élményeimet foglalom össze, mely az eszenciák és más módszerek hosszan tartó használatán alapul. Jómagam az eredeti Bach-virágeszenciákat 2010. óta használom.

A web- és Facebook oldalamon található információk általános oktatási és szórakoztatási célt szolgálnak, nem helyettesítik az orvosi, szakorvosi vagy bármely egyéb szakértői tanácsadást. Ezen információkat valamint a konzultációkon ill. videókban elhangzottakat mindenki saját felelősségére és döntése alapján használhatja vagy alkalmazhatja saját életében. Egyik általam használt és ismertetett eszköz/módszer, rendszer ill. konzultációs sem irányul egészségügyi tevékenység folytatására, pszichoterápiás eljárásra, sem annak kiegészítésére, támogatására, bármely az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvényhatálya alá tartozó konvencionális van nem-konvencionális gyógyító eljárás folytatására. Nem tételezek fel és nem garantálok semmilyen fizikai, mentális, emocionális, spirituális és pénzügyi eredményt.