Hmmm… érdekes gondolat, mert akkor mi sem vagyunk mások, mint amit a környezetünkből befogadunk? És akkor így egészen más értelmet nyer az Access Consciousness™ egyik gondolata: minden, ami felénk áramlik, csak energia. Nem jó vagy rossz energia (dicséret vagy rágalom), mi címkézzük azt fel. Ha nincs “jó vagy rossz”, akkor az csak energia. Ha beengedem (átengedem), akkor az energiaáramlás és táplálhat. Mint a vízerőművet az áramló víz. (Gary M. Douglas, az Access megalapítója, ezt az őt ért kritikák kapcsán mondta.)
A ThetaHelaing® technika is azt vallja, hogy nincs jó és rossz, csak van.
Mi lenne, ha a “rossznak” titulált dolgokban is megkeresnénk, hogy mi azokban a “jó”?
Mit nyerek a “rossz” élmények, vélemények által?
- Lehet, hogy tisztábban látom az embereket az életemben?
- Lehet, hogy meglehetősen furcsa módon jutok pénzhez?
- Lehet, hogy elkerülök egy jövőbeni karantént, mert mégsem voltam ott? – ez elég személyes, de sokszor előforduló eset mostanában.
Persze ez nem azt jelenti, hogy “oda kell menni a pofonért”, mert majd ebből tanulok. Csak a józan ész határain belül persze és elismerve, ha valaki bántott tudatosítani, hogy mit tanultam ebből és min fogok változtatni. Így is szemlélheted, ha akarod…
Az, hogy valamit jónak vagy rossznak ítélünk, azzal azt bezárjuk. Mint amikor arról beszélünk, hogy egy tanár esetleg beskatulyázza a diákokat. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, nem? Amikor mindennek megengedem, hogy “mozgásban”, változásban legyen és nem ragaszkodom egy előre eltervezett és csakis úgy helyes verzióhoz, akkor rengeteg lehetőség nyílik meg. Vagy ha valaki kikosaraz, mi van akkor, ha így nem leszek foglalt, amikor jön az, akivel hosszabb távú kapcsolatom lesz vagy nem fogok akkorát csalódni? És ha ez nem igaz, akkor ettől a gondolattól jobban érzed magad? És mi van, ha ez a legnagyszerűbb, amit ki tudsz hozni ebből? Ez nem épp elég nagy ajándék, hogy olyan lelkiállapotba kerülhetsz – és ezt önmagadnak meg tudod adni -, hogy képes leszel mindent befogadni, ami jön, mert nem vagy magadba fordulva és nincs leszegve a fejed? 
- mi más lenne lehetséges számodra,
- milyen más választásaid lennének és
- milyen lehetőségek bukkannának fel, amikre még csak nem is gondoltál?
Mondhatod, hogy ezt elég nehéz így látni, amikor másról sem szól a világ, mint a dolgok besorolásáról: jó vagy rossz; árt vagy használ; hasznos vagy haszontalan; igaz vagy hamis stb. Pedig azt gondolom, hogy az eldöntendő kérdésekre is sokszor az a válasz, hogy „attól függ”. Nem attól, amitől lóg 
, hanem hogy mikor, hol, kinek, hány fokon, kinek a szemszögéből stb.
És ha nem teszünk bele mindent a „megfelelő” dobozba, akkor talán egyszerűbb úgy látnunk az életet, hogy állandóan változik és ez nem rossz.
A természet sem stagnál – és mi a természet részei vagyunk. Folyamatosan változik. Az életünk is, még az árfolyamok is vagy a forgalom. A bosszankodás helyett választatok egy olyan navigációs rendszert, amely gyakran frissül és majdhogynem az épp aktuális forgalmat ismerve ajánl útvonalat – mi ez, ha nem a megtestesült rugalmasság gép formjába öntve (app vagy gps)? Vagy bosszankodhatok vagy felszállhatok a villamosra… Ez csak egy választás. Választhatok: totális ellenállásba megyek az újjal szemben (ez sem rossz, ez is csak egy választás). Vagy választhatom, hogy megyek az újabbal és ez sem lesz rossz választás, csak egy választás. Kérdés, hogy milyen mértékben komfortos ez nekem, aztán milyen mód és mérték az, ami számomra a legtöbbet adja. Ennyi. És még ez sem állandó… És ha mégsem jött be, választhatok mást!
Sokszor azt hisszük, hogy ha döntünk (választunk), akkor az örökre szól vagy végérvényesnek kell lennie. De mi van, ha nem? Akkor nem leszek megbízható. Megbízható akarok lenni és tiszteletben tartani mások korlátozását a rugalmassággal szemben vagy teszem, ami nekem működik, még akkor is, ha esetleg kellemetlenséget okozok? És itt nem a másokon való átgázolásról beszélek és önzőségről, hanem pl. a kérdésfeltevésről:
Lehetne, hogy kicsit később érünk oda?
Mit szólnál, ha elnapolnánk a találkozót?
Bánnád, ha ma nem lenne desszert?
Hogyan lehetne, hogy ez megváltozzon?
Meg tudom ezt változtatni?
Mivel teremtem ezt?
Milyen kérdést tehetek fel, hogy ez megváltozzon?
Mit tehetek, hogy ezt megkerüljem?
Mi más lehetséges?
Hogyan lehetne, hogy időre meglegyen teljes könnyedséggel?
Mi vagyunk felelősek magunkért. Mi választjuk, hogy igazodunk a dolgokhoz, nézőpontokhoz és egyetértünk vele, vagy ellenállunk neki és reagálunk rá. Ha a figyelmed ott van, ami ellen küzdesz, akkor annak adsz energiát. Amíg mellette vagy ellene vagy valaminek, addig azt tartod létezésben, energiát adsz neki, teremted – és minél többet foglalkozol vele, annál jobban megszilárdítod… 
“Ahol a figyelem, ott az energia” – kínai mondás
Ahol a fókusz, ott az energia: ahová a nagyító begyűjti a fényt, ott képes meggyújtani a hő akár a papírt vagy a fát is. Neked hol van a fókuszod?
-
a hiányon, a hibákon,
-
azon, hogy min lehetne javítani,
-
azon, ami már elmúlt és nem megváltoztatható,
-
vagy hogy mi hiányzik ahhoz, hogy….
Mi lenne, ha inkább azt keresnéd, hogy hol vannak azok a dolgok, amik:
-
háláról szólnak (hálás vagy érte),
-
öröm, boldogságról, nevetésről szólnak,
-
amik jó, hogy vannak mert nélkülük milyen más lenne,
-
a bőség és a “van” terét mutatják neked.
A Holnapolisz c. filmben filmen van egy párbeszéd részlet, ami ugyanerről szól:
“- Van két farkas. Folyton harcolnak. Az egyik a sötétség és a csüggedés. A másik pedig a fény és a remény. Melyik Farkas győz?
– Amelyiket táplálod. 
“
Te melyiket akarod az életedben táplálni? 
És ha még tovább megyünk annál, hogy a védelmezéssel vagy ellenállással azt a valamit (amit védelmezel vagy ellenállsz neki) teremted újra és újra, akkor nem csak egy specifikus dolgot teremtesz, hanem ezt a valóságot is – a TE VALÓSÁGOD helyett.
Mi van, ha nem kell megváltoztatnod a világot, hanem egy olyan világot tudsz teremteni, ami működik neked? A tudatosság magába foglal mindent (és nem ítél meg semmit): ha eldöntöd, hogy ez a valóság rossz és meg kell változtatni, akkor az nem tudatosság vagy éberség! Ez EZ a valóság még mindig (amikor javítasz) és nem valami MÁS teremtése! Ha szükséggé teszed a világ megváltoztatását, hogy jobb legyen (ellenállsz ennek a valóságnak) és túl tudd élni, akkor van választásod?! Ami szükség (szűkösség, azaz hiányom van valamiből), az nem választás és nem éberség. Amikor észreveszed, hogy:
- “helytelen” vagy,
- ellenállsz valaminek,
- neheztelsz valamire, vagy esetleg
- mérges vagy
akkor tedd fel a kérdést:
-
Hány szükségem van, ami ezt teremti?
-
Ez szükség vagy választás?